Áttekintő életrajza:

A bécsi konzervatóriumban tanul, diákként a bécsi Stephanskirche fiúkarának tagja. Ám hamarosan a kamaszodó fiatalember Magyarországra kerül (családja ideköltözik), iskolai tanulmányait is itt fejezi be Pesten. Letelepedésétől fogva itt él, és választott hazájának tekinti Magyarországot. Idővel magyar állampolgárrá válik hivatalosan is. Bösendorfer, a zongoragyáros ajánlatására gróf Zichy Géza meghívja gyermekei mellé zongoraoktatónak. 1891-ben Zichy gróf közbenjárására a Magyar Királyi Operaház korrepetitora lesz. 1892-ben kinevezik karnaggyá ugyanitt, amely posztot betölt egészen 1925-ben bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. 1897-ben Vilmos német császár budapesti látogatása alkalmával, a tiszteletére megrendezett ünnepség kitűnő dirigálásáért, a császár a Porosz Koronarendet adományozza Sziklainak. Többször szerepel a Székesfőváros Zenekara élén is. Megszervezi az állatkerti szimfonikus hangversenyeket. Tanít a Nemzeti Zenedében, valamint az Újpesti Zeneművelő Egyesület zeneigazgatója. Karnagyi és kulturális köztevékenysége mellett komponálással is foglalkozik, elsődlegesen balettműveket szerez.
Leghíresebb művei: "A bor nemtői", "az "Álom", valamint az 1700-as években egy kis savoyai faluban játszódó "A törpe gránátos" című 1 felvonásos balettműve. Ez utóbbit az Operaház 1903-ban mutatja be. Az Operaházban egyébként több mint 50 bemutató nagy tudású, kiváló memóriájú, váratlan beugrásairól híres dirigense.