Leövey József

Életrajz
Színházi szerepek
Foto
Szakirodalom

Leövey József
színész, rendező, igazgató

Született:
1840. április 16. Pest, Magyarország,
Elhunyt:
1917. június 30. Zombor, Magyarország, ma: Sombor, Szerbia


Életrajza:

Adatok:
1861 - díjtalan gyakornok lett a Nemzeti Színházban
1861. október 1. - 1865 - a Molnár György irányítása alatt álló Budai Népszínház tagja
1865 - 1866 - Győrben, majd Sopronban játszott
1866. október 1. - 1871 - a Kolozsvári Nemzeti Színház tagja
1871. május 1.- 1876 - a Nemzeti Színház tagja - Budapesten
1876 - 1877 - Nagyvárad csatlakozott Sebők Lajos társulatához - rendezett is
1877-78 - Aradon játszott
1878 - 1879 - Szabó Antal Erdélyi társulatánál - Nagyenyed, Déva, Eperjes városokban játszott
1879 - 1880 - Várady Ferenc társulatában játszott
1880 - 1881 - Szathmáry Károly budai színtársulatában lépett fel
1880. október 1. - 1881 - Bártfai Paczona Antal direktor társulatában szerepelt
1882 - társulatot szervezett konzorciális alapon
1885 - 1886 - fellépett Zalaszentgrót, Tapolca, Boglár, Csáktornya, Alsólendva városokban
1886 - 1887 - Bogyó Alajos igazgatása alatt játszott
1887 - 1888 - Bánfalvi Béla truppjával járja az országot
1887. december 13. - Nagyszombatban megünnepelte színpadra kerülésének 25-dik évfordulóját
1888 - 1889 - Miskoczy Henriknél játszott
1890 - 93 - Bátossy Endre igazgató színházi társulatában vezető szerepet játszott
1892 - január 13. - Kiskunhalason 30 éves jubileumának ünnepe
- Shakespeare: Othelló címszerepe
1893-1896 - Pancsova, Zombor. Zomboron házat vásárolt
1896 - Kunhegyi Miklós társulatában színész, rendező és titkár is egy személyben
1896 - 1910 - Évente más és más társulatnál játszott vidéken
1910. december 15. - búcsúelőadása Zomboron - Shakespeare: Othelló címszerepe
1910 - visszavonult a színpadtól
1917. június 30. - 77 éves korában elhunyt Zomborban

Összefoglaló:

Leövey József az 1860-1870-es évek egyik kedvelt vidéki színésze, rendezője volt, aki pályáját a Nemzeti Színházban kezdte, majd a Budai Népszínház, később Kolozsvár színházi életét gazdagította. Mint kedvelt színész került újból a Nemzeti színpadára, ám segédszínészként csak lassú előrehaladás lehetőségét látta maga előtt. Öt év várakozás után otthagyta a nemzet első színházát, s a vidék Magyarországának lett kiszolgálója. Megfordult az Osztrák-Magyar Monarchia szinte valamennyi jelentősebb városában, és játszott számtalan társulatnál, annak minden előnyével és hátrányával. Kezdetben, szerelmes szerepekben ért el sikereket, később hős és jellemszínész lett, végezetül tevékeny titkára vidéki színtársulatoknak. 70 évesen visszavonult a pályától, s Zomborban telepedett le, ahol később 77 éves korában elhunyt.

Életrajza:

Motto: A megidézett színészek rendezők közül a magyar vidéki színjátszás nagyságait többnyire háttérbe szorítják a fővárosi színjátszás szereplői. Kevés szó esik róluk, főképp jóval haláluk után. Ezen kíván javítani szerkesztőségünk jelen szócikk összeállításával is.

Pályakezdet

Leövey (Lövői) József az 1860-1870-es évek egyik kedvelt vidéki színészeként, rendezőjeként volt ismert, és aki nemesi származását 1453-ig vezette vissza, amikor is V. László királytól, felmenője nemesi oklevelet, címert és birtokokat kapott Erdélyben. Ő maga már e korábbi nemességből mit sem látott, elkopott az a történelem viszontagságai közepette.
Szűcsmesterséget tanult, de idővel színésznek állt. A pályát Pesten kezdte1861 kora tavaszán. A Nemzeti Színháznál volt díjtalan gyakornok, ahonnan még az év őszén, 1861 október 1-étől a Budai Népszínházhoz került, Molnár György irányítása alá. A Budai Népszínház tagja maradt négy esztendőn keresztül, a színház 1865-ben bekövetkező bukásáig. 1865 második felében előbb Győrbe szerződött, majd Sopronba, Miklóssy Gyula színtársulatának lett a tagja egy évadra. 1866-ban a nyári szezon idején pedig Bényei István szerződtette. Ősztől meghívást kapott a Fehérváry Antal igazgatása alatt álló kolozsvári színháztól, amelynek 1866 október 1-étől lett tagja, és ahol öt esztendőn keresztül működött. A közönség szívét néhány sikeres alakítása nyomán igen hamar megnyerte a húszon-éveiben járó, megnyerő modorú, kellemes megjelenésű, jó hangorgánumú fiatalember. Játékára felfigyeltek a fővárosban is, és úgy gondolták helye van az ország legfőbb színházában. A kor szokásainak megfelelően vendégjátékra kapott meghívást.

A Nemzeti Színházban

A meghívásnak eleget téve 1871 április elején vendégszerepelt a Pesten, a Nemzeti Színházban szerződtetési célból. A megmérettetés olyan kitűnően sikerült, hogy azonnal szerződést kötöttek vele, amelynek értelmében 1871. május 1-étől lett a színház tagja. Ez hirtelen több volt, mint amiről valaha is álmodott. Ám a nagy öröm, hamarosan ürömbe csapott át, mert a színház saját rendjének megfelelően, elsősorban a tartalékállományba helyezte az ambiciózus vidékről felkerült fiatalembert. A Nemzetiben szokás volt, hogy esztendőkre "megfigyelői" státuszba helyez embereket, hogy a nagy öregektől megtanulják a szakma gyakorlati elemeit, amely alapvetően taníthatatlan. Közben a színház vezetése is kiismeri és megismeri a színész adottságait, s egy nap, amikor elérkezettnek látják az időt, a frontvonalba küldik a delikvenst. Kolozsvárott nem így működtek a dolgok. Ha valaki jónak bizonyult, azonnal lehetőséget kapott, senki nem várt semmire. A Kolozsvárott ünnepelt, és hősszerelmes vezető szerepeket játszó Leövey József első években többnyire segédszínészi feladatokat látott el a Nemzetiben, ám ennél ő jóval többre vágyott. Ennek kapcsán idővel feloldhatatlan konfliktusba keveredett színházi felettesével, a színháznál már húszon-éve dolgozó Szigligeti Edével, amelynek következtében öt évi tagság után önként felmondott, s 1876-nyarán a nagyváradi konzorciális alapon működő társulat tagjává szerződött.

A vidéki kőszínházak hős-szerelemes és jellemszínésze

Itt Nagyváradon a Sebők Lajos igazgatása alatt hős - és karakterszerepeket egyaránt játszott, s egyben a színháznál ellátott rendezői feladatokat is. Nehéz döntés volt eljönni a Nemzetiből. Az igazi nagy sajtónyilvánosságot első sorban ez a színház biztosít tagjai számára. A vidéki színjátszás provinciális jellegű ismertséget biztosíthatott, és egyfajta visszalépést jelentett már akkoriban is a szakmai ranglétrán. Mindezen hátrányok mellett, azonban egy közkedvelt vidéki színész számára, ez kellő szakmai kihívást jelent, szakmai fejlődést biztosít, és állandó - gyakran a fővárosinál nagyobb - jövedelmet. A közönség szeretete és rajongása őszinte, a siker sokkalta látványosabb, azzal együtt is, hogy a nagy országos lapok ritkán adnak beszámolót ezekről a sikerekről. Vidék, vagy főváros. Nagy dilemma ez. Leövey József azonban döntött, s ez kihatott egész pályájára, mert innentől fogva jó húsz éven keresztül a vidék, az Osztrák-Magyar Monarchia magyarlakta területeinek egyik közkedvelt színésze lett. Játszott számtalan társulatnál, a Monarchia nagyobb városai kőszínházába vándorolva, annak minden előnyével és hátrányával. Szerelmes szerepeket játszott. Később hős és jellemszínész volt, majd tevékeny titkára vidéki színtársulatoknak.

Túl a pálya delelőjén

1877-ben egy szezonra az Aradi társulatnál működött, majd Szabó Antal erdélyi társulatához szegődött és Nagyenyed, Déva, Eperjes közönsége számára játszott, rendezett egyaránt. 1878-1879-es évad idején Várady Ferenc vezetése elá került. 1879-1880-szezonra Szathmáry Károly budai színtársulatának lett tagja. 1880. október 1-én csatlakozott Bártfai Paczona Antal társulatához, majd Polgár Gyula vezette trupp lett rövid időre otthona. 1882-ben konzorciális alapon társulatot szervezett. 1886-87: Bogyó Alajos igazgatása alatt álló társulatnál játszott. Majd (1887-88) Bánfalvi Béla társulatában megünnepelte 1887. december 13-án Nagyszombatban, színpadra kerülésének 25 éves évfordulóját, az "Othello" címszerepében. Halason pedig a 30 éves jubileumát ünnepelte meg 1892. január 13-án, a "Vasember" címszerepében, amikor Bátossy Endre vezette társulatnál dolgozott. Később Fábián László csapatával járta az országot. 1893-1896 között főképp Pancsovában, és Zomboron játszott. 1896-ban Kunhegyi Miklóshoz szerződött, akinél egyébként három alkalommal titkár is volt, de játszott Jakabbfy Gábor, Füredy Károly, Ágh Aladár, Deák Péter, Pesti Ihász Lajos keze alatt. A színpadtól kedvenc szerepében Shakespeare: Othelló-jának címszerepével búcsúzott Zomborban, 1910. december 15-én. Színpadtól való visszavonulását követően Zomboron élt, és ott is halt meg.

Színész-dinasztiát alapított

Első házasságából született (Pest, 1858) leánya Ilka (Leövey Ilka 1858-1889) is a színi pályát választotta, és mint gyerekszínész kezdte a pályafutását alig tíz évesen a Nemzeti Színházban, Pesten. 1880 június 1-én lett a népszerű Budai Színkör szerződött tagja, ahol a "Betyár kendője" című népszínmű Örzse szerepében debütált. Később Beleznay Ignác felesége lett, és visszavonult a színpadtól. Alig 31 éves múlt, amikor váratlanul elhunyt Szeged városában
Második házassága a gyönyörű színésznővel Ujfalusi Gizellával (1852-1888) egy hatalmas érzelmi kölcsönös lángolás lezárása volt. Hamarosan megszületett közös fiúk, aki később maga is a színészetet választotta. Leövey Leó a XX. század első harmadának egyik legjelentősebb és legnépszerűbb vidéki operettbuffója és komikusa lett. A szépséges Ujfalusi Gizella fiatalon, 36 éves korában váratlanul hunyt el, akkori nevén Csákován, amit ma Csáktornyának hívnak.

Írta és az összeállítást készítette: Takács István - 2010 - www.szineszkonyvtar.hu



 

© 2003 www.szineszkonyvtar.hu